Tegnap este öt lépésben azonosították be a Fortepan lelkes megfejtői azt a képet, amelynek eddig csak alkotóját és felvételének évét tudták. Annyi volt bizonyos csupán, hogy a Film, Színház, Muzsika riportere, Kotnyek Antal készítette 1955-ben. Hogy ezt honnan tudtuk, egy későbbi posztunkból kiderül majd, amelyben majd részletesen bemutatjuk a tetemes fényképet hátra hagyó profi fotós életútját. Most azonban jöjjön a kép, ami egy szovjet zenés játék magyar színpadi változatának jelenetét ábrázolja.

fortepan_16288.jpg

Az azonosítást, melynek során kiderült a darab címe, a szereplők kiléte, majd legvégül maga a színház is, két jellegzetes színész, a bal szélen álló, akkor még pályakezdő Pálos Györgyön és a jobb szélen álló Szatmári Istvánon keresztül sikerült elindítani. A megfejtések valódiságában olykor kételkedő 2ly indította a labdát a Színházi Adattár nagyszerű adatbázisában talált egyik lehetőséggel, egy néhány évvel korábbi heroikus szovjet tengerészdráma, a "Leszámolás" címével, amelyben Szatmári és Pálos is szerepelt. Ekkor úszott be a jelenet közepén álló Gyimesi Pálma neve is a képbe, aki a Leszámolás kevés női szerepei közül az egyiket játszotta. kep.am.php.jpgJött azonban Incitatus, aki egy merőben új javaslattal állt elő, sőt a többi szereplő nevét is megadta: a kép eszerint a valóban 1955-ben bemutatott "Nászutazás" című szovjet zenés vígjátékból való, a rajta látható két ismeretlen színész pedig Tábori Nóra és Ruttkay Ottó. Ezek után már gyerekjáték volt megtalálni a fotósorozat többi részét a weben, ami úgy a jelmezekkel, mint a díszletekkel a megfejtés helyességét igazolta. Már csak a színház azonosítása volt hátra, de ez is hamar kiderült. A darabot bemutató színház Dérynéről kölcsönözte a nevét és éppen ez okozta a galibát, hiszen akkortájt Budapesten több ilyen nevű intézmény is működött párhuzamosan. Déryné Színház azonban egy volt 1955-ben, ami az akkor egyszerű és frappáns "Magyar Néphadsereg Színháza" elnevezést viselő Vígszínháznak volt a kamaraszínháza. A XIII. kerület Pártbizottsága előadótermeként 1950-ben a Váci úton épített és átadott Erkel-terem adott otthont ekkor a színháznak, amely még abban az évben meg szűnt. Az épületben azóta a József Attila Színház működik, önálló intézményként.

Vlagyimir Dihovicsnij darabját, amelyről sokkal több nem derült ki az online kutakodások során, nagy siker volt a maga idején. A következő öt évben tíz színház 521 alkalommal adja elő. Még a Kőbányai Téglagyár házi színpadán, a Drasche Színjátszó Csoport is műsorára tűzi, ahol az egyik szerepet a gimnazista Hofi Géza alakítja.

Szerző: ForteBlog  2012.08.13. 11:17 3 komment

Címkék: fotó történelem színház művészet operett Vígszínház XX. század

A bejegyzés trackback címe:

https://fortepan.blog.hu/api/trackback/id/tr734709444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hetenyi 2013.03.31. 18:45:17

Vlagyimir Gyihovicsnij (1911-1963) elég ismert humoros írások és népszerű dalok szövegének írója volt (Utyoszovnak is írt dalokat). Mint sok hátrányos helyzetű és kalandvágyó értelmiségi, geológiai főiskolát végzett. Ezt a darabját, a Nászutat 1943-ban (a háború legnehezebb évében) bemutatta a Vahtangov Színház, nyilván ezért figyeltek fel rá nálunk. VGY a leningrádi blokádban harcolt, ott is számtalan darabját játszották. Filmforgatókönyvek társszerzője is.

szbi 2013.06.26. 23:05:44

Némi kiegészítés: a József Attila Színház - e néven a második - egy évadon át nem önálló színház volt, hanem a nevezett Néphadsereg (=Víg) Színház kamaraterme, azután szakadt le. A szinhaziadattar.hu oldalt az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet működteti. Annak a "kamara-játszóhelyén" a Bajor Gizi Múzeumban volt egy kiállítás a hatalmas nemzetközi gyűjtőmunkával készült Kelet-Közép-európai színházépület/játszóhely-adatbázis anyagából, amely minden egyes szóba jöhető objektumot igyekezett számba venni, Magyarországon is. A main, mert nem minden utódállam csatlakozott az ügyködéshez. De pl. a csehek igen. Az információ-tömeggel nem tudom, ma mi van, Vargha Mihály építész, a tevékenység honi motorja, még a megnyitó előtt meghalt, idejekorán. Ritka rokonszenves ember volt. A múzeumban amúgy hatalmas színházi fotó (és kép) anyagot őriznek, igen remekül földolgozva; s gyakran rendeződnek fényképkiállítások is.